Egy jó ideje már írok a patkányokkal kapcsolatban, mire kell figyelnünk, hogyan léphetünk fel ellenük! Mint tudjuk, igencsak nagy kockázatot jelent, ha hagyjuk őket elszaporodni, vagy ha nem vesszük észre például, hogy megjelentek a környezetünkben, vagy épp a lakásunkban. Többfajta betegség terjesztői is lehetnek, épp ezért veszélyesek is! Mint ahogy a pestis elterjedését is nekik “köszönhetjük” ami nagyon sok ember halálát okozta világszerte az elmúlt idők folyamán.

De a betegségek terjesztése mellett jelentős károkat tud okozni a gazdaságokban is, hiszen például a magtárakban is, főleg ha elszaporodtak és nagyobb számban vannak jelen, az egész terményt tönkre tudják tenni azzal, hogy összerágják és az ürülékükkel megfertőzik. Ezzel az ember számára már használhatatlanná és ehetetlenné válik. Tehát elmondhatjuk, hogy ezeknek a rágcsálóknak mindig is az ember közelségében kellett és kell élniük, hogy fent tudjanak maradni, hiszen a számukra fontos élelmet csak így tudják megszerezni.

Honnan származnak?

Először is nézzük meg s elevenítsük fel a tudásunkat, hogy honnan jöttek a patkányok hazánkba,hisz elmondhatjuk, hogy ma már az egész világon elterjedtek s megtalálhatóak.Eredetileg Kínában éltek. Vannak olyan leírások már a középkorból is, melyben arról olvashatunk, hogy a vándorpatkányok kelet felől érkeztek s terjedtek el. Óriási csapatokban úsztak át Ázsiából a folyókon hogy új élőhelyet keressenek maguknak. Elsősorban a hajózás volt az a közlekedési mód, mely segítette az “utazásukat” vagyis a tengerjáró hajókon megbújva eljutottak Európába. Így jelentek meg aztán majd hazánkban is.

Melyik faj él nálunk?

Amelyik rágcsáló nálunk is jelen van, az a vándorpatkány és a házi patkány. Mindkettő fajt az emlősök osztályának a rágcsálók rendjébe, soroljuk, s ezen belül is az egérfélék családjába. Elmondhatjuk róluk, hogy óriási ütemben képesek elszaporodni, ha nem figyelünk fel rá! Ezért ha optimális körülményeket találnak nálunk, akkor már egy patkány-párnak is, évente akár 400-800 utódja is lehet. Ijesztően hangzik ugye?

A patkányok szaporodása

Hogy melyik is az az időszak amikor a legjobban tudnak szaporodni? Biztosan sokakban megfogalmazódik ez a kérdés. Sajnos mondhatnám csak a tél az az évszak, mikor “leállnak” . Tehát az év folyamán három fő szaporodási időszakuk van, az első már kora tavasszal, aztán nyár elején és ősszel. De előfordul olyan is, hogy esetleg 6-8 alkalommal is kölyköket hoz a világra. Tehát már ezekből a számokból is láthatjuk, hogy milyen őrült ütemben képesek elszaporodni bárhol, ahol a feltételek adottak a számukra és épp emiatt milyen vezélyes lenne, ha nem írtanánk őket folyamatosan.

Egy nőstény parkány már három hónapos korára ivarérett lesz. Attól is függ azonban, hogy egyes helyeken mennyire tud elszaporodni, hogy mennyi táplálékot talál ott, és van e olyan búvóhely a közelben ahol nem háborgatják az emberek. Egy- egy területen ha nem irtják, akkor a változatlan körülmények mellett a rágcsálók száma mondhatjuk úgy, hogy állandósulhat. De ha nem találja meg a kellő életfeltételeket, vagy azon a helyen már túlszaporodott, akkor egyszerűen csak más területre vándorol. Általában a vándorpatkány 2-3 évig él csak de a legtöbbjük ezt sem éli meg, mert még előtte, elpusztul.

Tehát az előzőekben mint ahogy írtam is már, vannak vándorpatkányok és a házipatkányok. A vándorpatkány jellemzője még,hogy a testének hossza általában 20-28 centiméter között van. A farka hossza 17-23 centiméter, s a súlya 250-580 gramm. Ez a faj nagyobb és erőteljesebb a házi patkánynál. Az otthonunkban megjelenő rágcsáló a házipatkány mely vékonyabb testalkatú mint a vándor rokona. Szőrének színe a hátán barnás, sárgásszürke, a hasán és a lábán fehér. De előfordulnak szinte majdnem fekete színezetű példányok is.

Sokmindenben megegyezik tehát a két faj, de vannak természetesen különbségek is köztük, ez inkább az életmódjukból látható legjobban. Mire is gondolok? Igaz mindkettő napközben elrejtőzik a szemünk elől. A házipatkányok inkább a föld feletti területeket választják például szeretnek elrejtőzőzni a farakások alatt szemétkupacok mélyén, vagy istállókban, ólakban ahol a falba fúrják a járataikat. Ám gyakran, főleg az őszi időszakban, mikor keresik a téli szálláshelyüket a mi otthonunkba is befészkelik magukat, a padláson vagy a kamrában elbújva bizony nem egyszerű rájuk találni! De mihelyt valami jelet látunk arra, hogy ilyen váratlan látogatót kaptunk, a legjobb ha azonnal hívjuk a rágcsálóirtással foglalkozó szakembert, mert ő az aki tud nekünk segíteni abban, hogy újra parkánymentes legyen az otthonunk! De térjünk vissza még a búvóhelyükre. Míg a házi patkány a fent említett helyeket keresi inkább, a vándorpatkány rejtekhelyül a föld alatt található területeket kedveli, ilyenek lehetnek a szennyvízcsatornák pincék, aknák, vagy más sötét és nedves helyek.

Hogyan irthatjuk őket?

Ha saját magunk akarjuk a patkányirtást megoldani, akkor ami mindenkinek először eszébe jut az a különböző csapdák és mérgek kihelyezése. Ám ez a csapdákkal való rágcsálóirtás inkább tényleg a háztartásokban, vagy esetleg kisebb üzemekben konyhákon lehet megoldás, és eredményes,főleg olyankor ha még nem sok a patkány. Azonban ha már nagyon elszaporodtak, akkor kár is belekezdenünk, mert nem fogjuk tudni elérni azt, hogy teljesen eltűnjenek az adott helyről. Ha mégis ehhez folyamodnánk, akkor mindenképp érdemes olyan ételeket, vagyis csalétket kitenni a csapdákba, amelyek kedvencei lehetnek a patkányoknak s nem egy mindennapi megszokott “étel” hanem már az illatával is vonzó csemege a számukra. Hogy mik is lehetnek ezek? Például a patkányoknak magtárakban, vagy különböző állattartó telepeken javasolni tudnám a sajtot vagy kolbászdarabot hiszen ezeknek elég intenzív illatuk van, vagy egy vágóhídon például jó ötlet lehet egy kenyérdarabka kihelyezése a csapdába.

Mit tegyünk, ha a csatornában tanyáznak?

Nem könnyű helyszín arra, hogy védekezni tudjunk ellenük, s esetleg kiirtani onnan őket, ha a szennyvízcsatorna rendszert használják búvóhelynek. Erre azt tudnám javasolni, hogy talán elriasztani úgy lehet ezeket a rágcsálókat onnan, ha a csatorna nyílásaikat erős szagú szerekkel ( mint például a folyékony kátrány, nyers karbolsav, vagy krezol.) bekenjük. Ezeknek a szagát nem kedvelik és van rá esély, hogy továbbállnak az otthonunktól.

Természetesen a különféle mérgeket is sokan bevetik ellenük. Ilyenek voltak régebben például a sztrichnin, arzén, vagy a foszfor. Tehát ezeket használták a rágcsáló irtására, de jó ha tudjuk, hogy ezeknek a szereknek nem volt nagy hatása viszont már abban az időben is eléggé úgy tartották, hogy veszélyesek lehetnek. Mire is alapozták ezt a félelmet? Mivel a patkány által elfogyasztott mérgek egy részét a rágcsálók kihányták, ezzel könnyen meg tudták mérgezni a gabonát a magtárban, vagy a különböző terményeket, például a burgonyát, vagy más zöldségfélét amit a pincében tároltak az emberek.

Mindezekből is kiderül. hogy mennyire egy veszélyes rágcsálófajjal állunk szemben, ha beférkőzik hozzánk is. Nem szabad tehát késlekedni, ha észrevesszük a jelenlétüket, s várni míg teljesen elszaporodik az otthonunkban, vagy a mezőgazdasági, illetve állat tartó telepeken, gazdaságokban. Akkor már sokkal nehezebb lenne leszámolni velük. Tanácsom tehát, hogy mindenképp forduljunk irtással foglalkozó céghez, szakemberhez, hisz csak ők tudnak szakszerű és gyors munkával megszabadítani bennünket ettől a nemkívánatos rágcsálótól. Remélem most is sikerült érdekes és hasznos információkat adnom.