Sok ember életét nagyon meg tudják keseríteni a patkányok. Ezek a rágcsálók így ősszel, a hidegebb idő beköszöntével ugyanis igyekeznek megfelelő téli szállást keresni maguknak, és így észrevétlenül beköltözhetnek a lakásokba. S ne higgyük, hogy ez elsősorban vidéken okoz problémát, sőt elmondható, hogy a nagyobb városokban, és a fővárosban is nagymértékben el vannak szaporodva. Folyamatos irtás szükséges tehát, mert ha hagyjuk őket, akkor ellephetik az egész lakást és rengeteg kárt tudnak okozni! A köznyelvben patkány alatt a vándorpatkányt vagy a házi patkányt értjük. Ez a rágcsáló igencsak népszerűtlen állat, a legtöbb ember egyenesen undorodik tőlük,mivel koszosnak, fertőzőnek gondolja őket. De azért az igazság az, hogy a patkány egy tiszta állat, olyan mint a macska. Ha úgy érzi koszos lett, azonnal tisztálkodni kezd, megtisztítja a bundáját. De akkor hogyan is alakult ki róluk az a kép, ami miatt az emberek utálják? Ez elsősorban az élőhelye és az életmódja miatt feltételezhető róla.

Mit kell tudnunk róla?

A patkány az egerek közeli rokona. Világszerte nagyon sok faja, mintegy 50 féle patkány él a földünkön, hazánkban elsősorban két faj található meg, ez a kisebb házi patkány, és a testesebb vándorpatkány. Hol találkozhatunk a házi patkánnyal? Ez a rágcsáló elsősorban vidéken, kisebb falvakban fordul elő, ott is a házak padlásán, gabonatárolókban. Viszont a vándorpatkány leggyakrabban a városokban szaporodott el. Bizonyára sokan ismerik és használják még talán ma is azt a szólásmondást, hogy ” Menekül, mint patkány a süllyedő hajóról” De miből is alakulhatott ez ki? A mondás szerint feltételezhető, hogy a patkányoknak van valami titokzatos, megmagyarázhatatlan előérzetük, amely a közelgő veszedelemre figyelmeztet. Ám van igazság a szólás tartalmában is, hiszen ezek a rágcsálók nagyon jól tudnak úszni, de nem szeretik a vizes dolgokat. Ezért, amikor egy rég nem használt hajó kiöregedik, és ereszteni kezdi a vizet, majd korhadni vagy rozsdásodni kezd, a patkányok mielőbb próbálják elhagyni, ezt parancsolja az életösztönük.

A vándorpatkány

Ez a patkányfaj eredetileg nem volt honos Európában. Mai napig sem tudjuk igazán, hogy hogyan jutott ide. Az is igaz rá, hogy éppúgy megtalálható Kelet-Ázsiában mint Szibéria mérsékelt éghajlatú részein a szabad természetben, de érdekes, hogy sok helyen az embertől távol is előfordul. Az európai városokba a bevándorlása és elterjedése csak a 18. században ment végbe, sokkal később, mint a házi patkányé. A vándorpatkány nagyon szapora állat. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy 8 hetes korában már ivaréretté válik, és a vemhesség csak három hétig tart. így akár három havonta új generáció születik. A nőstény egy- egy alkalommal akár tíz kölyköt is világra hozhat. Ez óriási szám, hiszen ha elegendő táplálék áll rendelkezésre számukra, akkor egy szülőpárnak egy év alatt akár 800 utóda is születhet.

S hogy miért hívjuk vándorpatkánynak? Nem véletlenül kapta ezt a nevet.Általában, ha megtalálja egy helyen számára a legjobb körülményeket a fennmaradásához, akkor helyhez kötötten él, és a fészkétől pár száz méternél távolabbra nemigen mozdul ki. Ám ha ha nem jut elegendő táplálékhoz, és ivóvízhez, akkor vándorlásba kezd. Ehhez egyre gyakrabban használja a modern tömegközlekedési eszközöket, például a vonatot, a kamionokat, sőt a repülőgépeket is. A vándorpatkányok közössége nagyon jól szervezettnek mondható. A közösségen belül szigorú társadalmi hierarchia uralkodik, épp ezért a rangsorrendben elfoglalt helyért sokszor igazi küzdelem alakul ki. A vándorpatkány nagyon kártékony állat. Nem csak a gabonát és az élelmiszerraktárakat károsítja, de néha akár az élő állatokat, a malacot, kacsát is megtámadja. Elsősorban a szürkületi órákban járnak táplálékot szerezni. Lakóhelyüket tekintve,főkét a vízpartokon a földben vagy a szemétkupacokban, lakóhelyiséggel ellátott üregeket készítenek maguknak, és levelekkel, papírral, növényi rosttal vagy gyapjúanyagokkal bélelik ki.

A házi patkány

A másik, hazánkban megtalálható patkányfaj, a házi patkány. Eredeti élőhelye India, de onnan mára már szinte a világ minden részére behurcolták. Az ember közvetlen közelében tud csak megélni. Nagyon régen, valószínű még az ókorban jutott el Európába, feltehetőleg Afrikán keresztül.

Miről ismerhetjük fel?

A háta sötétbarna, hasa szürkésfekete színű, farka a testénél hosszabb, füle előrehajtva eltakarja a szemét. Onnan is váltak ismerté, hogy az emberek nekik rótták fel a középkori pestisjárványokat. Manapság már egyre kisebb számban fordulnak elő, a vándorpatkányok kiszorították őket. Leggyakrabban padlásokon, magtárakban,találkozhatunk velük, és inkább növényevők, ezért is mondhatjuk nagyon kártékony állatnak, hiszen a magtárakban, gabonatárolókban óriási károkat tudnak okozni! Kedvelt táplálékaik a különböző gyümölcsök, a dió, a mogyoró és egyéb növényi részek, de ha hozzájut, akkor szívesen fogyaszt kutya és macskatápot, valamint más háziállatainknak adott tápot is. A vízfogyasztásuk attól függ, hogy mennyi a táplálék nedvességtartalma.

Hazánkban szinte már csak a Dunántúlon fellelhető, ezért ritka faj. A házi patkány is az esti és a reggeli szürkületkor a legtevékenyebb, de akár a nap bármely szakában is találkozhatunk vele. Ritka a magányosan élő rágcsáló, inkább 20 -60 fős csoportokba verődnek, és ezen belül nem épül ki szigorú rangsor vagy párkapcsolat. Érdekesség, hogy a nagy egyedsűrűség esetén néha előfordul, hogy 6-12 vagy akár 30 patkány is összegabalyodik a farkuknál fogva. Azt, hogy ez hogyan és miért történik, és hogy az ilyen úgynevezett “patkánykirály”- oknak mi a jelentősége,nem tudjuk mai napig sem.. Ezek a rágcsálók állandó járatokat használnak, amelyeket ha körbenézünk azonnal észrevehetjük az épületen belül, hiszen a hátrahagyott ürülékük miatt könnyű beazonosítani, hogy patkányokkal lehet dolgunk. A házi patkányok a rendetlen fészküket papír- és gyapjúdarabokból, növényi rostokból “dobják” össze, többnyire a tetőgerendák között, a falon vagy a földön lévő mélyedésekben és üregekben. Maximum 3 évig élnek. Szintén nagyon jó úszók sőt a vándorpatkánynál is ügyesebben másznak, és gyorsabban futnak. Veszélyességét az is jelzi, hogy az emberi fogyasztásra szánt élelmiszert és az állatok takarmányát is megrágja és eközben beszennyezi. De a föld alá fúrt járataival a termények tárolására szolgáló helyeket, göngyölegeket is károsítja, és ezzel jelentős károkat okozhat az épületekben és gyakran az elektromos vezetékekben is.

Betegségterjesztő is!

A patkányok veszélyesek a különböző betegségek terjesztőiként is! Olyan súlyos betegségeket terjeszthetnek, mint a pestis többféle változatát, a szalmonellát, sőt, a szőrében élő bolhák közreműködésével a kolerát is. Feltehetőleg, mint említettem is korábban a házi patkány okozta a középkori pestisjárványokat is, ám részben a vándorpatkánynak köszönhetjük, hogy ez a ragályos betegség napjainkban már nem okoz komoly gondot. Ez azzal magyarázható, hogy a vándorpatkány később került be Európába, és kiszorította a pestist terjesztő “rokonát”.

Remélem a bejegyzésemben tudtam sok érdekes információval szolgálni a patkányokkal kapcsolatban. Az irtásukra most nem tértem ki, de nem felejthetjük el, hogy mennyire fontos megelőzni az elszaporodásukat. Viszont ha már fellelhető a környezetünkben, mindenképp gondoskodni kell arról, hogy mielőbb kiirthassuk őket. Ez legjobban akkor fog sikerülni, ha nem mi magunk kísérletezgetünk, hanem egy rágcsálóirtással foglalkozó szakembert keresünk meg, aki garantáltan meg tudja majd szabadítani otthonunkat ezektől a nemkívánatos rágcsálóktól!