Több cikket is írtam már a rágcsálókról a környezetünkben, az általuk okozott egészségügyi problémákról. Ezen belül a patkányokról is, de úgy gondolom,még nem elég! Hisz mindig kiderülnek újabb és újabb dolgok, amikre érdemes koncentrálnunk és az irtásukkal kapcsolatban is rendkívüli módon oda kell figyelni. Nem is gondolnánk, egy elszaporodott patkánycsapat mekkora károkat képes okozni.
Most először a mezőgazdasági károkról beszélnék, hisz eddig inkább a lakásokban s a környezetünkben élő rágcsálókról írtam főleg. De sokaknak van kis gazdasága. Vagy a nagy vállalkozásoknál is évről évre a rendszeres irtás mellett is megjelenhetnek a patkányok. Ez az invázió főleg ilyenkor az őszi hónapok beköszöntével válik még jobban időszerűvé.Nevezhetjük raktári kártevőknek is ezeket a rágcsálókat. Mint említettem az ellenük való védekezés fontosságát a gazdasági kártételük, s az egészségügyi jelentőségük is indokolja.

Patkány a magtárakban

Lehet saját magunk is tapasztaltuk már, hogy az élelmiszereink tárolási helyén előforduló kártevők igen sok mindent elfogyasztanak. De nagy probléma az is, hogy még többet szennyeznek be, fertőznek meg, például a vizeletükkel, vagy az ürülékükkel. Így alkalmatlanná téve azokat hogy meg tudjuk enni, vagy felhasználhassuk ételeink készítésére. S mellette még sokfajta betegséget is terjesztenek, melyek közül bizony több is igen súlyos kimenetelű lehet. A patkányok által okozott károk és fertőzések főleg a helytelen vagy hosszú ideig tartó tárolás alatt jelentkezhetnek. Hogy mitől is függ mennyire fertőződhettek meg az élelmiszereink? Ennek a mértéke függ a kártevők elszaporodásától, a környezeti feltételektől, és elsősorban a tárolás, módjától is.

Mi történik, ha hozzájutnak a készleteinkhez?

Talán jó ha ismerjük, hogy a rágcsálók által okozott kár bizony sokszor több mint az elfogyasztott ételek sokszorosa. Általában ha lerohannak egy raktárt, vagy egy üzletben tárolt árukészletet, akkor ott bizony az élelmiszerek 10-20%-át megrágják. Ám utána a többi is már annyira szennyezett lesz, hogy elmondhatjuk emberi fogyasztásra teljesen alkalmatlan. Mint megtudhattuk az előző cikkekből is, a patkányok szívesen nyúlnak az emberek élelmiszereihez. Ahol rátalálnak ezekre megdézsmálják és garázdálkodnak benne. S főként az ember számára is értékesebb élelmiszert pusztítják, mint például a húst, tojást, halat, diót, és még sorolhatnám. De ha ilyen élelmet nem találnak, s szükség van rá, akkor nem válogatnak. Szinte a beton és a keményfém kivételével minden anyagot megrágnak. Ezenkívül más módon is tudnak kárt okozni, például a fészkelésükkel, túrásukkal. Ily módon sokszor az épületekben és a közművekben is okoznak károkat. Így a szigetelések átrágásával rövidzárlatot, s ezzel akár tüzet is okozhatnak.

A rágcsálók sokféle szennyezett helyet bejárnak, és a kórokozókat onnan is behurcolják az élelmiszerre, vagy a terményekre. Mint ismeretes a patkány azért is nagyon veszélyes, mert többek között a rettegett pestist is terjesztette. De emellett úgynevezett gazdaállat is, és így több veszélyes megbetegedés terjesztője amelyek az emberre is átterjedhetnek. Mik is lehetnek ezek? Ilyen pl. az iszapláz, a lépfene, a veszettség, illetve különféle paraziták. De az állatok között a baromfipestis és sertésorbánc betegségeit is közvetítik.
Láthatjuk tehát, hogy mennyire fontos az, hogy ne tudjanak a környezetünkben elszaporodni!

Igaz hogy október van a naptár szerint, de még az emberek nagy örömére,tombol az indián nyár. Ám ez nem téveszti meg az állatokat. Sajnos a költözőmadaraink a gólyák, fecskék is rég elmentek már. Ilyenkor a rágcsálók is javában keresik azokat a számukra megfelelőnek ítélt “szálláshelyeket” ahova a tél előtt be tudják vackolni magukat. Ilyenkor kell még jobban ügyelnünk! Lényeges, hogy még csak véletlen se adjunk alkalmat nekik arra, hogy a mi lakásunkat válasszák.

Mit tehetünk ellenük?

Tudunk-e tenni valamit ennek érdekében? Sokan kérdezik ezt manapság tőlem is. Van olyan akinek most is gondjai vannak a patkányokkal. Mivel állatokat tart, baromfit, malacot, nyulakat, bizony az ezek etetéséhez különféle gabonákat, terményeket tárolnia kell valahol. S akármennyire is elszigetelt, és tökéletesen zárt hely, raktár is ez, óhatatlan, hogy ne foglalják el egy idő után az egerek s a patkányok. De hogyan is juthat be akkor? Kérdeznéd biztosan kedves olvasó!

Több módja is lehet. Elég például ha egy percre nyitva marad az ajtó. Vagy egy kosár kukoricával melynek az alján ott lapulhat, akár mi magunk is behurcolhatjuk. De mint tudjuk a patkányok igencsak intelligens s okos rágcsálók. Akár az épület alatt alagutakat ásva is könnyen megtalálják a számukra egész télre élelmiszer raktárt jelentő épületeinket.
Persze védekezhetünk ellenük különféle csapdákkal, mérgekkel, de ha már bent vannak akkor sokkal nehezebb lesz a dolgunk. Épp ezért hívnám fel a figyelmet inkább a megelőzés fontosságára!

Jó tanács!

Mielőtt az őszi termények a raktárainkba, melléképületeinkbe kerülnek, alaposan takarítsuk ki azokat. Ezt már a nyáron is elvégezhetjük. Pakoljuk ki azokat a dolgokat, amik nem kellenek ott, s esetleg majd a patkány számára vonzó lehetne. Ha megrágott terményeket találunk feltétlen dobjuk ki, ezen soha ne spóroljunk, hisz veszélyt jelentenek a háziállataink számára is.

Ha mindezekkel megvagyunk, akkor mindenképp nézzük meg, hogy a falak érintetlenek-e? S ha lyukakat, fúrásnyomokat találunk, akkor már biztosak lehetünk benne, hogy a patkányok megpróbálnak befurakodni oda is. Én mindenképp azt javaslom ilyen esetben, hogy keressünk inkább fel irtással foglalkozó szakembereket. Ők rövid időn belül meg tudják oldani a problémánkat! Míg mi csak kísérletezgetünk, addig a patkányok vígan tudnak szaporodni. Ha már az udvarban elfoglalták a fészert, a magtárat, a takarmánytároló helyiségeinket, onnan mondhatni ” egy ugrás” nekik a lakásunk is. Félelmetes ha beköltöznek, hisz nappal nemigen lájuk őket, de amit éjjel művelnek esetleg a konyhánkban, a spájzban, annak bizony látszódnak a nyomai. Mint tudjuk nagyon óvatos állat, éjjel jár zsákmányszerző körútra.

Úgy tudjuk, hogy látszólag mindenevők, ízlésük azonban eléggé kifinomultnak mondható. Átlagosan 50-100 gramm mennyiségű ételt eszik meg naponta. Mondhatnánk ez nem olyan sok, de sajnos ennél sokkal több az, amit behurcol a fészkébe. Az így összegyűjtött élelmet azonban csak akkor fogyasztja el, ha valamilyen okból a fészkét nem tudja elhagyni. Gyors alapanyagcseréje, illetve fogai koptatása miatt, állandóan táplálkoznia, illetve rágnia kell. Szereti a kevert táplálékot, igaz az élelmének jelentős részét főleg hulladékból fedezi. De az is igaz, hogyha módja van rá, s talál nálunk, akkor sokféle élelmiszert végigkóstol.

Viszont csak a számára megfelelőt fogyasztja el. A “jó” ízlésére vall az is, hogy a romlott, penészes, dohos élelmiszert a patkányok nem eszik meg. Viszont ha nem jut vízhez, az katasztrófa lehet a számára, mivel a szomjúságot igen rosszul tűri. S akár táplálék, vagy folyadék nélkül napok alatt elpusztul. Az is előfordul, hogy élelmiszer hiányában képes a saját ivadékait, vagy beteg társait is felfalni.

Azt hiszem ebből a cikkből is sok minden kiderült a patkányokkal kapcsolatban. De mindenképp azzal zárnám most is, hogy ne engedjük őket elszaporodni, mert ezzel magunknak és a környezetünknek is igen sok gondot tudunk okozni, Bízzuk szakemberre az irtásukat, ne kísérletezzünk! Többször elmondtam már, hogy ők tudják igazán teljesen rágcsálómentessé tenni az épületeinket.