Egy korábbi cikkemben részletesen ismertettem az egérrel kapcsolatos tudnivalókat életmódjáról, táplálkozásáról, szaporodásáról, irtásáról stb. De van egy másik rágcsáló is a környezetünkben, aki szintén nagy károkat tud okozni, sőt még az egészségünkre is veszélyt jelent. Hogy melyik is ez? A patkányról van szó. Sajnos manapság már bárhol előfordulhatnak, s ahová befészkelik, magukat nagyon el tudnak szaporodni rövid időn belül, ha megfelel az életvitelüknek az a hely. A piszkos, szemetes, elhanyagolt környezet pedig igazi terített asztalt kínál számukra. Egyre gyakrabban rohamozzák meg a nagyobb városok lakótelepeit is, elbújnak a pincékben, s gyakran a csatornákat is előszeretettel látogatják Nézzük meg közelebbről mit is kell tudnunk róluk. Ha a patkányról beszélünk, kétféle az, ami hazánkban igencsak elterjedt a vándorpatkány és a házi patkány.
Házi patkány
Érdekes, hogy a házi patkány manapság sokkal kisebb számban van jelen.Sőt kijelenthetem, hogy Magyarországon ma már ritkaságszámba megy lassan az előfordulása. Vajon miért? – vetődik fel a kérdés. Talán, mert a korábbi élőhelyeiről valószínűleg a vándorpatkánnyal való versengés közben kiszorult. Ez a faj az indiai kontinensről származik, úgy látszik az a klíma az mely kedvez a megtelepedésének, valószínű, hogy a mi a mérsékelt égövünkön belül nem érzi olyan jól magát. Talán ez is befolyásolja, hogy ma már nálunk egyre ritkábban fellelhető fajról beszélünk. Elvileg korábbra tehető a megjelenése, mint a házi fajtának, s az emberek közvetítésével, elsősorban a hajózással terjedt el világszerte.
Előfordulási helyei
Előszeretettel búvik meg a házak, épületek padlásán, gazdaságok, valamint élelmiszerüzletek környékén, de fura, hogy még akár a fák lombjában is megtalálhatjuk őket. De mint említettem a kikötők környékén, hajókon is nagyon szeret élni. Viszont a csatornahálózatban csak ritkán fordul elő. Testalkatát tekintve, vékonyabbnak mondható a vándor rokonánál és kisebb is. Fejformája miatt is megkülönböztethetjük őket. E rágcsáló fülei és szemei valamivel nagyobbak, és az orra hegyes.
Méretére jellemző, hogy egy felnőtt kb. 120-160 gramm, de a legnagyobb példányok akár a 250 grammot is elérhetik. Érdekes adat róluk, hogy a farkuk hosszúságát tekintve nagyobb, mint maga a rágcsáló mérete. A bundájuk színe a háton szürkésbarna vagy lehet fekete, a hasukon viszont általában szürke vagy fehér. Inkább éjszakai aktivizálják magukat ilyenkor jönnek elő a rejtekhelyeikről. Úgy tartják, hogy a látásuk egyáltalán nem jó, sőt színvakok is, ellenben a szaglásuk és a hallásuk fejlettebbnek mondható.
S hogy mivel táplálkoznak?
Nem is hinnénk, hogy a különböző gyümölcsöket mennyire szeretik, a mogyorót, diót és egyéb növények részeit. Aztán ha a házunk körül élnek, s vannak háziállataink, kutyánk, cicánk, vagy esetleg nyulakat tartunk, akkor előszeretettel kutatja fel ezen állatoknak szánt tápokat, eledeleket is. Hogy mennyit isznak az az elfogyasztott táplálék nedvességtartalmától függ elsősorban.
Általában 3 évig élnek. Amit még elmondhatunk róluk, gyorsan tudnak futni, nagyon ügyesen másznak és egyensúlyoznak ez főként a hosszú farkuknak köszönhető. A mozgáskörzetük nem nagy területet ölel fel, olyan 30-90 méter sugarú kör, persze ez attól is függ, hogy a táplálékukat és a számukra szükséges ivóvizet hol találja meg.
Szaporodása
Ha megtörténik a megtermékenyítés elég hamar olyan 21-23. napra rá megszületnek a kölykök egy-egy alkalommal általában 5-8. születik. Fejlődésük nagyon gyors, a csupasz és vak kicsik 10 napos koruk után már kezdik felfedezni a környezetüket. Alig 3 hetes koruktól már szilárd táplálékot is tudnak fogyasztani. Ezt a gyors fejlődést mi sem bizonyítja jobban, hogy 3 hónaposan ivarérettek.
Még amiről beszélnünk kell, az hogy többféle betegség terjesztői is ami ránk nézve nagyon veszélyes lehet, meg azzal hogy mindent összerág jelentős károkat okozhat az épületekben és az elektromos vezetékekben is.
A vándorpatkány
Jellemző rá, hogy az ember közvetlen környezetében szeret élni. Mint említettem ez a faj már annyira elszaporodott hazánkban is, hogy szinte teljesen eltűnt miatta a házi patkány.
Ez az egyik legelterjedtebb patkányfajta úgy tudjuk Közép-Ázsiából, származhat. Nevét elsőként Norvégiában említették. Hogy honnan is a “vándor” elnevezés? Ennek a megfejtése igen egyszerű. Erre is a hajózás, a tengeren való teherszállítás ad magyarázatot. Az hogy világszerte elterjedt, a hajóutak által volt lehetséges, így tudott a különböző kontinensekre, földrészekre “vándorolni” és szinte mindenütt azonnal meg is telepedett. 2-3 évig él de általában többségük jóval előbb elpusztul.
Élőhelye
Ezek a fajta patkányok inkább a földalatti lyukakban, vagy az épületek félreeső részein alakítják ki a fészküket. Nagyon kedvelik a sötét, hűvös és nedves környezetet , ezért inkább mint mondtam az épületek mellett telepednek meg és földbe ásott lyukakban, járatokban élnek. Néha kész üregeket is elfoglal, amelyet majd később kibővít. A járata a felszín alatt általában 30 cm mélyen halad és több kijárata is van.
Kedvenc lakóhelyei például a törmelékek, fa vagy építőanyagok alatt, főleg ha ezek már huzamosabb ideig ott vannak lerakva, de az épületeken belül is jól eléldegél például a felhalmozott szemétkupacok, lomok könyékén. Szabadban kedvenc fészkelő helye még a széna vagy szalmakazlak alatti rész. Megjegyzem, hogy a vándorpatkány éjszakai állat, emiatt rejtett életmódot folytat, nappal a fészkében rejtőzik. Igencsak gyanakvó, óvatos állat.
Tápláléka
Ezekről a rágcsálókról elmondhatjuk, hogy mindenevők, de van ízlésük. Nagyobb mennyiségű élelmiszert visz be a fészkébe, mint amit el tud fogyasztani, gyűjtögeti ezeket, hogy legyen tartaléka, ha nem tudna újabbat beszerezni, fontos ez mivel fogait koptatnia kell, állandóan rág.
De mit is eszik? Főleg a hulladékokból választja ki a fogára való ételeket, mindent végig kóstol sokféle élelmiszert. Inkább a magasabb nedvesség tartalmú táplálékot keresi, de ha az nincs akkor a szárazzal is beéri, viszont akkor többet kell innia. Rosszul tűri az éhezést, de a romlott penészes ételeket nem eszi meg.
Mérete
Ez a patkányféle nagyobb, a teste 20-28 centiméter, kb. viszont a farka rövidebb, mint a házi rokonáé. A hátán barnás szőrzet van, míg a hasán és a lábán fehéresnek mondható. Ám ritkán előfordulnak szinte fekete színű példányok is. Jellemzően a füle rövidebb és az orra is tompább.
Mi az amit a szaporodásukról elmondhatunk
Rendkívül szapora fajtáról beszélünk. Borzasztó korán, már 8 hetes korukban ivaréretté válnak.Az utódok 21-23 napra, születnek meg s ami ijesztő, hogy egy kifejlett nőstény 1-23 utódot is világra hozhat. Az újszülöttek hihetetlen gyorsasággal fejlődnek. A fészket aztán 21-23 napos korukban hagyják el. Egy nőstény pedig évente többször, akár 6-8 alkalommal is szülhet.
Szintén különféle betegségeket terjeszthetnek, vagy akár, járványokat indíthatnak el, ezért nem győzöm hangsúlyozni, hogy mennyire fontos az irtásuk, s ne hagyjuk, hogy elszaporodjanak! Ha úgy érezzük, hogy elszaporodtak, merjünk szakember felé fordulni.