Számos cikken keresztül  mutattam már be a rágcsálók közül számunkra egyik legveszélyesebb fajt, a patkányt. Ismereteim szerint, igen sokan küszködnek manapság is azzal, hogy a lakásukba, melléképületükbe  befurakodott hívatlan látogatót el tudják üldözni, vagy kiirtani. Ám legyünk őszinték, nem is olyan könnyű feladatnak mondható, főleg ha már sikerült elszaporodniuk is nálunk. Próbálkozhatunk persze egyéni módszerekkel, különféle csapdákkal, és házi praktikákkal, de tapasztalatom szerint ezekkel nem lehet teljesen megoldani a problémát. Ezért mindenképp azt ajánlom, hogy ott ahol már nagy a baj, és mértéktelenül elszaporodtak ezek a rágcsálók, jobban tesszük, ha nem kísérletezgetünk a kiirtásukkal, hanem a megfelelő szakemberre bízzuk ezt  a munkát.

Ezek után a mai cikkben különböző témákról szeretnék beszélni a patkányokkal kapcsolatban természetesen. Sok olyan dolog van, még amit esetleg nem tudhatunk velük kapcsolatban, ezeket szedtem most össze egy csokorba, és átadom az olvasóknak, hogy még jobban bővülhessenek az ismereteink a patkányokat illetően.

Kártékonyságuk

Köztudott, és bizony sokan személyesen, saját kárukon keresztül is  megtapasztalhatták már, hogy a patkány nagyon kártékony állat. Vidéken, vagy akár a nagyvárosokban is komoly veszélyt jelent például a tyúkállományra és a járványos háziállat-megbetegedések egyik okozója is. Mivel  háziállatokra veszélyes vírusok hordozója, terjesztője, ezért mindenki, ahova befészkeli magát ez a rágcsáló próbálja mindenféleképpen irtani vagy elkergetni. S valóban szükséges is ez, hisz  a patkányok  mind a háztartásokban, mind pedig a gazdaságokban, mezőgazdasági területeken és raktárakban egyaránt  hatalmas károkat tudnak okozni. De természetesen lehetne még tovább is sorolni, hogy hol számíthatunk a kártételére az otthonunkon kívül is.

Mint tudjuk rendkívül szapora és szinte a világon mindenhol jelenlévő állatok, az ellenük való védekezés hatalmas költségekkel jár. Nagyon  találékony is, és  hihetetlenül alkalmazkodó állatfaj, ebben hasonlít a csótányokhoz, mondhatjuk, szinte mindent túlél. De sokan úgy gondolják, velem együtt, hogy talán az egyetlen olyan szőrös állat, amit nem neveznék “aranyosnak”, és egyöntetű utálat övez. Vannak olyan számítások, ami szerint, a világ gabonakészletének, mintegy 1/5 részét patkányok fogyasztják el. Óriási ez a szám! Érdekesség az, hogy az  élelmiszerekre tekintettel, ahol nem lehet mérget használni, vannak olyan gabonaraktárak, ahol lőfegyverrel vadásznak rájuk.

A veszélyesebb vándorpatkány

A vándorpatkány elterjedése  a kereskedők vitorlás hajóinak a segítségével még a  XVIII. században kezdődött. Mára már szinte teljesen kiszorították a többi patkányfajt.  Pedig veszélyesebbek, hisz jóval nagyobb, és agresszívebb faj, mint a sokféle betegségeket terjesztő házi patkány. Mint említettem,  kb. húsz év alatt kiszorították a házi patkányt, és szinte minden létező helyet benépesítettek. A pestis járvány megszűnése viszont hozzájuk köthető, mivel azt a házi patkányok terjesztették elsősorban. De hogy ez  az agresszív vándorpatkány kiszorította a házi patkányt, így  a pestis járványokat, nincs aki terjessze tovább.

Úgy alakult, hogy a vándorpatkány mára már felfedezte az eszményi lakóhelyét, ami  a szennyvíz csatornát jelenti. Érdekes tény, hogy például Anglia csatorna rendszerében, több millió patkány is él. Ezért gyakran képesek a csatornán keresztül, sőt konkrétan a WC-n át  bejutni bármely lakásba, ami rácsatlakozik a csatornarendszerre.

Remekül tájékozódnak, ehhez a hangadást is felhasználják, például a visszhang segítségével kiszámítják, hogy mekkorát kell ugraniuk. Emellett még eszméletlenül  jó “atléták”, mert 180 centimétert is tudnak ugrani, vagy 72 órán át képesek úszni, és 10 másodpercen belül futják le a 100 méteres távot. Ám sajnos igencsak szapora állatfaj, általában 4 hetente 12 utódot hoz a világra mindegyik nőstény. Nem válogatósak, ha az evésről van szó, hisz mindent megrágnak a szappantól az ételmaradékig.

Életmódjuk, búvóhelyük

Érdekes, hogy vannak olyan patkányok, melyek nem mennek messzebb a fészküktől 10-12 méternél, mások pedig akár 3 kilométeres körzetet is képesek bejárni az élelemért. Nagyon ragaszkodnak a megszokott dolgaikhoz, például a búvóhelyükhöz, és a szagjelzéseikkel ellátott útvonalaikhoz. Ezért ha erre a kedvenc útvonalaikra helyezzük ki a csapdákat, akkor talán nagyobb az esély az ellenük való küzdelemben. De ez azonban nem ennyire egyszerű, mivel a patkány gyanakvó, igen óvatos állat. A hagyományos csapdák, legtöbbször teljesen hatástalannak bizonyulnak. Legtöbbjüket azonban, van, hogy épp maga a természet pusztítja el. Nem is gondolnánk erre. Mivel egy nagy eső utáni hirtelen megemelkedik a vízszint, hiába tudnak remekül úszni, a hirtelen nagy áradásban megfulladhatnak.

Van olyan dolog, amiért hasznosak is lehetnek?

Ezek után biztosan mindenki rávágná, hogy  nincs! Pedig azt tudom mondani, hogy igenis van amiért hasznos lehet a patkányok jelenléte. Egyik ilyen például a gyógyszergyáraknál, hiszen a legelterjedtebben használt kísérleti alanyok, vagy a vegyi üzemeknek. A velük végzett labirintus, és egyéb különleges tesztek pedig szintén nagymértékben segíthetik a tudósok és kutatók munkáját. Ma már gyakran  megesik, hogy nem csak hajón utaznak, hanem repülőgépen is próbálkoznak. Szinte hihetetlen, de a Columbia űrsikló, egyik útja alkalmával 6 ilyen kéretlen utast is magával szállított a szigorú ellenőrzések ellenére is.

Vajon miért hosszú a patkány farka?

A válsz nem is annyira nehéz. A patkányt a hosszú farka segít az egyensúlyozásban és abban is, hogy a  testhőmérsékletét fent tudja tartani. Hogy hogyan? A patkány véredényei szabályozzák a farokba áramló vér mennyiségét, úgy, hogy a kopasz, szőr nélküli farokba áramló vér hőt visz magával, amelyet azután a farok kisugároz a környezetbe. Hihetetlen, hogy ezzel  a “módszerrel” a szívéből percenként kilökődött  vér 0,1–10 százalékát egyenesen a farokba  tudja irányítani. Hidegebb időben pedig  kevesebb hőt tud veszíteni, ha korlátozza a farokba áramló vér mennyiségét. Emiatt érdekes az, hogy a patkány farkának hossza attól is függ nagyrészt, hogy milyen a környezetének a hőmérséklete.

A szent állat!

Nemrégen egy indiai városról meséltem, ahol szent állatként is tisztelik ezt a rágcsálót ez Karni Mata temploma volt. De van ilyen másik város is Indiában, ami a patkányoknak maga a paradicsom és a föld legszebb helye lehet. Ez az indiai Deshnoke temploma. Itt is szinte istenként tisztelik és igencsak nagy becsben tartják ezeket a rágcsálókat. Valószínű onnan jött ez, hogy  őket tartják az elefántfejű istenség, Ganesha hátasállatának. Úgy tartják, hogy aki például megsebesít egy patkányt, akarva, vagy épp akaratlanul az nagyon nagy bajt hozhat  magára, de az egész családjára is, és elveszíti a „jó karmáját”.

Ezért még kényeztetik is a patkányokat, tejet és rizst adnak nekik élelemként  Deshnoke templomában. Idetartozik még, hogy a buddhizmus hiedelemvilágában az időt is egyes állatok szerint osztották be. Ez alapján minden 12. év a patkány éve, vagyis így 1960, 1972, 1984, 1996, 2008 és 2020. A jellemzések szerint csupa jót mondanak az ezekben az években született emberekre, mint például azt, hogy szorgalmasak, becsvágyóak és nagyon  komolyan veszik a szerelmet.

Remélem ebben a mai cikkeben is tudtam sok érdekes és fontos tudnivalót adni a patkányokkal kapcsolatba. S lehet, hogy más országokban valóban szentként tisztelik, de a nagymértékű kártétele miatt hazánkban igenis szükséges és nagyon fontos az irtásuk és a szaporodásuk megakadályozása.