Sokszor írtam már a patkányokról, de nem elég állandóan hangsúlyozni, hogy mennyire is veszélyes, ha esetleg a mi otthonunkba is beköltöznek.Bizony sok kárt tudnak okozni, s ez nem csak a kertes házakra vonatkozik, hanem a nagyvárosokban, a társasházak, panellakásoknak is lehet állandó látogatója.Nem csak azért tartjuk gusztustalannak ezt a rágcsálót, mert már a kinézete is ezt sugallja, hanem azért is,mert rengeteg kárt tud okozni, a fertőzés veszélyéről pedig nem is beszélve. A gazdaságokban, állattartó telepeken, de főként a magtárakban lehetnek nagy számban és ott is jelentős a kártételük Például a terményeket összerágják, s azt már az állatok etetésére sem lehet felhasználni. De ha bekerül az otthonunkba, ott is összerág mindent ami az útjába esik, s az ürülékével is beszennyezi, vagy a vizeletével, s ezzel emberi fogyasztásra alkalmatlanná válik.

Kezdjük azzal, hogy honnan is származnak a patkányok?

Az ember közvetlen környezetében leginkább a vándorpatkányok élnek, akik mára már szinte teljesen kiszorították a házi patkány fajt. Elsősorban a hidegebb időjárás, valamint a középkorban bekövetkező városiasodás, amelynek következtében eltűntek a házi patkányok élőhelyéül szolgáló padlások, pajták, míg megszaporodtak a hidegtűrő, erősebb felépítésű vándorpatkányok számára ideális pincék és csatornák. Ezek együttesen okozták a házi patkányok számának csökkenését. Ám sok helyen manapság is, a rágcsálók “koronázatlan királya” névvel illetik, mivel nagyon intelligens állat, és úgy tartják, hogy az ember után a legsikeresebb emlős az egész földön.

Sokféle néven emlegetik a köznyelvben, mint például káspi egér, vízi patkány, barna patkány, közönséges patkány, csatornapatkány, Hanover patkány, norvégiai patkány, norvég patkány, norvég barna patkány, kikötői patkány. A vándorpatkányról elmondhatjuk, hogy Közép-Ázsiából, a Kaszpi-tenger környékéről származik. Első ízben Norvégiában említették meg, s ezért az elnevezése is ide vezethető vissza. Világméretű „vándorlását” a XVIII. századtól a hajókkal végzett teherszállítás tette lehetővé. Így jutott el a különféle földrészek kikötőibe, majd onnan a szárazföld belsejébe, s a világ összes országába.

Mivel a hajópatkányok kiszorultak korábbi élőhelyeikről, ezért olyan helyeket kerestek ,maguknak, amelyeket aztán meghódítottak és ideálisak voltak a számukra. Ezek a rágcsálók az első telepesekkel együtt érkeztek az Újvilágba 1620-ban. S elmondhatjuk róluk, hogy mára már az összes kontinenst benépesítették, ahová az ember eljutott, ott biztos, hogy a patkányok is megjelentek.

Mivel táplálkozik a vándorpatkány?

Erre a kérdésre igencsak egyszerű a válasz, mindenevő állat. Tehát ebből következik, hogy az étrendjének legnagyobb nagy hányadát különböző magvak, gyümölcsök, levelek, növényi maradványok alkotják, de ha lehetősége adódik akkor szívesen elfogyasztja a bogarakat, lárvákat, csigákat, és sőt még a nála kisebb gerinceseket is . Épp nem rég olvastam, hogy egy nyugat-virginiai hal tenyésztő telepen a patkányok belementek a vízbe, hisz már tudjuk, hogy kiváló úszók, s kihalászták az apró halakat a medencékből.

S olyan is előfordult, hogy a Pó-folyó mentén puhatestűekért merültek bele a vízbe, s az Északi-tenger egyik szigetén pedig verebekre és kacsákra is vadásztak. Nem csoda az sem, hogy a nagyvárosokban is teljesen elszaporodtak, hiszen ezek kiváló élőhelyül szolgálnak a vándorpatkányoknak, Bőséges a táplálék és ami lényeges, hogy az elérhető közelségen is van. helyben van, így teljesen ideálisak az életkörülmények számára. nem is gondolnánk, hogy milyen óriási számról beszélünk, ha a patkányokat emlegetjük, hiszen egy tanulmány szerint csak az Egyesült Királyságban manapság körülbelül millió patkány él, ami azt jelenti, hogy 1,3 patkány jut egy főre.

 

Mit kell tudnunk róla!

A vándorpatkány akár 50 cm hosszúra is megnőhet, persze a farkát is beleértve, ami ebből általában 25 cm.,a súlya pedig és 350-600 g-ot is elérheti. De a hímek között ettől nagyobb példányokat is megfigyeltek mér, például elérheti a súlyuk a 900 g-ot is. hím példány sem. A bundájuk elég durva, mely a hátukon sötétbarna, a hasukon szürkés színű.

A patkányok hallása nagyon jó,legtöbb esetben ultrahangon társalognak egymás közt. Ezzel szemben a látásuk nagyon rossz, főként a a vörös szemű egyedeké. Nappal nemigen látjuk őket, hisz ilyenkor elrejtőznek a járataikban, ahova a fészküket építik. Tehát éjszakai állatok, és kiváló úszók mind vízfelszínen, mind víz alatt, ugyanakkor a házi patkánnyal ellentétben, a vándorpatkányok nem nagyon tudnak mászni.

 

A mai nagyvárosok kiváló élőhelyül szolgálnak a vándorpatkányok részére, a táplálék közel van, ideálisak az életkörülmények. Egy tanulmány szerint az Egyesült Királyságban ma megközelítőleg 81 millió patkány él, ami azt jelenti, hogy 1,3 patkány jut egy főre. Egy nagyon szapora állatfajról beszélünk, ez azért is lehetséges, mert a nőstények nagyon korán, már 8 hetes korukban ivaréretté válnak, és 21 nap alatt hordják ki 6-12 kölyküket. A kölykök 4 hetesen már elválaszthatóak anyjuktól. A legmagasabb életkor, amit elérhetnek 4 év, de a ragadozók és betegségek miatt jó, ha az első évüket megérik. Ha van elég helyük, akkor nagy odúkat készítenek, járatokkal, sok „lakószobával”, de az épületekben beérik egy kisebb fészekkel is.
A patkányok rendkívül társas állatok. Általában a kolónia tagjai mosdatják egymást, és együtt alszanak. Csoportokban előszeretettel játszanak, kergetik egymást, birkóznak.

Érdekes tények a patkányokról.

Sok olyan dolgot szeretnék leírni, amiket valószínű nem is tudtunk, vagy nem is gondoltunk volna ezekkel a rágcsálókkal kapcsolatban. Például azt, hogy patkány az egyik legjobban tanítható állat s a kínaiak egyik kedvence étele is. Egy alkalommal a Columbia űrsikló az útjára hat patkányt is magával szállított. Érdekes, tény az is, hogy a patkány farkának hossza gyakran annak a környezetnek a hőmérsékletétől is függ, amelyben él. Azt is kiderítették a kutatók, hogy a patkányok tudnak álmodni és újra élni dolgokat, tehát van emlékező képességük

Kísérleti állatként is gyakran “használják” őket, hiszen a legelterjedtebben használt kísérleti alanyai a gyógyszergyáraknak, és vegyi üzemeknek. Említettem a cikk elején, hogy milyen jól tudnak futni, ami azt jelenti, hogy 10 másodperc alatt futják a 100 métert, úszásban is fáradhatatlanok hiszen napokig képes úszni, de az ugrótudományuk is kiemelkedő, mert akár 1,5 métert is képes ugrani. A legtöbbjüket egyébként maga a természet pusztítja el.Hogy hogyan? Például mikor egy nagy eső után hirtelen megemelkedik a vízszint a legtöbb patkányt (hiába kitűnő úszók) eben a a hirtelen jött áradásban megfulladhat.

A hím patkányok nem igazán verekedősek, ám ha egyszer harcba szállnak egymással, akkor a vesztest gyakran megölik. A patkánykölykök mikor megszületnek, vakok, fogatlanok meztelenek és csukott a fülük. Ezeknek a rágcsálóknak az élettartama általában csak 2-3 év, de sokaknál idült légzőszervi megbetegedés alakul ki, mire az állat az 1,5-2 éves kort eléri, és ez gyakran halálos kimenetelű. Életük során hajlamosak arra, hogy a szükségletüknél valamivel több élelmet fogyasszanak, s emiatt náluk is jelentkezhet az elhízás.

Sok olyan dolog van még természetesen, amit itt most nem soroltam fel velük kapcsolatban, de az érdekességek mellett ne felejtsük el, hogy ezek egy igencsak kártékony rágcsálók, és mennyire fontos ellenük a védekezés és az irtásuk! Ezt a munkát ,mindig bízzuk szakemberre, hisz ő tuja majd a megfelelő irtási módszerekkel teljesen patkánymentessé tenni a környezetünket!