Ezekre a kérdésekre kaphatnak most választ, mint ahogy ígértem nemrég. Több cikkben is foglalkoztam már előzőleg a rágcsálókkal,  akikkel sokszor együtt kell élnünk, mert ha nem vagyunk eléggé figyelmesek, akkor szinte észrevétlenül bejutnak és elfoglalják a lakásunkat. Ráadásul, még  többféle betegségek hordozói is,  ezért különösen veszélyes lehet az “együttélés” velük. Most a patkányok után ismerjék meg, hogy az egerek is terjeszthetnek-e betegségeket, s ha igen melyek ezek, hogyan lehet kezelni, vagy épp megelőzni.

Lehet, hogy sokaknak az egér szó hallatán csak egy kedves, félénk, szeretni való kis állat jut eszébe. Mások viszont viszolyognak, vagy félnek tőle, ha már csak meglátják, valahol, főleg ha az otthonukban  kerülnek szembe vele.  A valóságban viszont tudjuk, hogy ez az állat is, mint rágcsáló, kártevőnek mondható. Nem is azzal okozhat sok gondot, ha az elfogyasztott ételek mennyiségére gondolunk, igaz ez  is elég magas szám lehet, (hiszen egy pici pár grammos egér is körülbelül kétkilónyi élelmet eszik meg egy év alatt) . Inkább nagyobb gondot okoznak azzal, hogy mindent összejárnak, összerágnak, és bepiszkítanak a vizeletükkel és az ürülékükkel.

Egész  évben, ősztől tavaszig lehet számítani  ezekre a  hívatlan látogatókra, de nyáron is megjelenhetnek. Azt hihetnénk inkább a kertes házakba fészkelik be magukat, de ez ma már nem igaz, mert egyre gyakrabban  a városi panelekben  is megjelenhetnek. Különösen a szárazabb időjárás kedvező a házi egérnek, ilyenkor még jobban tudnak szaporodni, és újabb utódokat nevelni, ami amúgy sem mondható kis számnak. A házi egér életmódjáról, táplálkozási szokásairól, fészkelési helyeikről  rejtőzködő életmódjáról sok mindent megtudhattak már. Most nézzük, milyen egészségügyi kockázattal jár ha a környezetünkben telepszenek meg.  Az orvosi szaknyelvben  zoonózisnak nevezik  azokat a fertőző betegségeket, melyeket ezek az állatok terjesztenek és az emberek megfertőződhetnek, általuk. Viszont ezek szerencsére emberről emberre nem terjednek át. Nagy részük bakteriális fertőzés, és mindegyiket igen komolyan kell venni, mert bizonyos esetekben súlyos következményekkel járhatnak.

Betegségek, amiket az egér terjeszthet

Agyhártyagyulladás

Elmondhatom, hogy az egerek által hordozott és terjesztett kórokozók közül a legveszélyesebb a fertőző agyhártyagyulladás.
Ezt a betegséget ( jó, ha tudják)  a fertőzött egér az ürülékével, orrváladékával, vagy a nyála útján terjeszti. Hogyan juthat be a szervezetünkbe? Elsősorban a  vírussal szennyezett élelmiszerekből, de lehet vízben is, ha azt megisszuk. Vagy előfordulhat az is, hogy  az egér érintésével igaz ez ritkább esetben, hisz nem nagyon szoktuk az egereket megfogdosni, hacsak épp nem akkor, ha a csapdából vesszük ki a megfogott példányt. Ilyenkor jó, ha gumikesztyűt veszünk fel, elővigyázatosságképen. Ezért ha a megelőzésről beszélek, nem csak az otthoni körülményeket kell megemlíteni, hanem  egyik fontos terület az élelmiszer-raktárak és a feldolgozó helyek egérmentességének biztosítása is.

Az agyhártyagyulladást okozó vírus tehát a bőrön, a tápcsatornán, sőt, a légutakon keresztül is bejuthat az ember szervezetébe. Vigyázni kell azokkal a tárgyakkal is, amelyek egérpiszokkal szennyezettek, alapos fertőtlenítés után használjuk csak utána újra. Ha valaki olyan helyiséget takarít ahol tudja, hogy egér előfordul, például ,kamra, spájz, fészer, jó ha  szájmaszkot tesz fel, mert a szálló porral is( ami  szintén tartalmazhat vírussal szennyezett egérürüléket) belélegezheti azt. Ez a fajta vírus savós agyhártyagyulladást idézhet elő.

Hogyan  ismerjük fel, mik a tünetei?

Legfontosabb tünetek, mikor erre kell gondolnunk az a láz, fejfájás, szédülés, és tarkómerevség. A betegség sajnos maga több hétig is  tarthat, de szerencsére inkább jóindulatú betegségnek mondható, mert  többnyire úgy gyógyul, hogy nem lesz maradandó következménye.

Másik igen veszélyes betegség: a szalmonella

Az egerek, mint a többi  ház körüli rágcsáló mindent összemászkálnak, mint említettem is,például  a hulladék és szeméttárolókat, de érintkeznek a talajjal, vagy más szennyezést okozó tárgyakkal. Épp ezért tudható, hogy nem épp  higiénikus környezetben mozognak, így a szőrükre nagyon sokféle szennyeződés rá tud rakódni. Mivel viszont a bundájuk tisztaságára elég kényesek, a szőrük tisztogatása közben beviszik a szervezetükbe a különböző baktériumokat,  vírusokat. Így kerülhet be a salmonellosis baktériumai is, ami  különös figyelmet igényel.

Az egerek testnedveiben sokfajta szalmonella baktérium szaporodhat el,  ami aztán az általuk megfertőzött élelmiszerek elfogyasztásával az emberi szervezetbe is be tud jutni.

Mik a szalmonellafertőzés tünetei?

Az első tünetek  már elég hamar a baktérium által megfertőzött étel elfogyasztása után egy-két napon belül jelentkeznek. Ez lehet magas láz, hányinger, hányás hasi görcsök, vagy hasmenés is a későbbiekben. Jobbik esetben, ha nem alakul ki szövődmény a betegben, akkor ezek  általában   3-5 nap után maguktól megszűnnek.  Előfordulhat viszont, hogy a betegek meggyógyulnak, de mégis tünetmentes hordozóvá válhatnak,  vagyis már gyógyult állapotban is  továbbadhatja a fertőzést.
A betegség ideje alatt fontos figyelni a folyamatos és megfelelő folyadékpótlásra, a kiszáradás veszélye miatt is,  láz- és hányáscsillapításra, görcsoldásra, és ha szükséges akkor hasmenés elleni szereket is  használhatunk.

Rickettsiás-himlő (Rickettsialpox)

Szintén egy olyan betegség, amit az egerek közvetítésével kaphat meg az ember.

Mit kell tudnunk róla?

Ezt a  betegséget is  egy baktérium okozza, atkák terjesztette fertőző megbetegedés, amely úgy alakulhat ki, hogy az  atkákkal  az egerek  viszik át a fertőzést az emberre. Olyankor fordulhat elő ez a megfertőződés, ha egérrel kerülünk kapcsolatba.

A betegség tünetei:

Nézzük, miről ismerhetjük fel ezt a fajta betegséget?

A  lappangási ideje általában 7-12 nap. Egyik fontos jel, amire felfigyelhetünk, hogy ez  a betegség  hirtelen kezdődik. A tünetei: hidegrázás, láz, fejfájás. Zavarja a beteget a fény ezt kerülni szeretné és a testén megjelennek a gyakran  fájdalmas, piros kiütések , amelyekből aztán hólyag, majd fekete pörk képződik. Ezek kb. 10 nap múlva majd leesnek. Tehát nagyon hasonlítanak ezek a tünetek a bárányhimlőre is.

Ezért ha ilyen kiütéseket veszünk észre magunkon, vagy a gyermekeinken, hozzátartozóinkon, mindenképp keressük fel az orvost, aki további vizsgálatra küldhet például, tenyésztést vagy  vér vizsgálatot is végezhetnek a pontos diagnózis felállítása miatt. A betegséget antibiotikum adásával lehet kezelni, de általában enyhe lefolyású és magától gyógyul. Hogy megelőzzük ezt a betegséget mindenképpen  az atkák ellen is védekezni kell különböző  rovarirtó szerek használatával, s mellette az egerek irtása is elengedhetetlen.

Ez a három fentebb felsorolt betegség csak a leggyakrabban előforduló  amit a rágcsálóktól elkaphatunk. Mint látható a felismerésük sem mindig  könnyű feladat még az orvosok számára sem. Ebből is érezhető, hogy mennyire óvatosnak kell lennünk ha az egerekkel kerülünk szembe, hisz nem tudhatjuk mely kórokozókat hurcolhatják be a lakásunkba. Mint az előző cikkekben is írtam, elsősorban az a legfontosabb hogy megakadályozzuk a bejutásukat, de ha mégis elszaporodtak a környezetünkben, akkor gondoskodni kell az irtásukról. Ezt megpróbálhatjuk különféle házi praktikákkal, vagy ha már mi magunk nem boldogulunk, akkor csak ismételni tudom, bátran kérjék ki egy ehhez értő szakember segítségét!